Hogyan féreg tojásokat, Férges tojások – hasznos kukacok
Kártevő csirke Dr. Merényi László Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni.
Fonálférgek
A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az hogyan féreg tojásokat és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot. A különbség azért lényeges, mert az eltérõ tartásmódokban más-más parazitákkal és kártevõkkel kell számolni, de azonos problémák is vannak.
A mélyalmon tartott brojler- vagy pecsenyecsirkéknél a zárt tartás következtében olyan belsõ élõsködõk, amelyek közvetett fejlõdésûek mételyek, galandférgek, egyes fonálférgektehát fejlõdésük valamilyen köztes gazda csiga, giliszta, ízeltlábú stb. A rövid kb. A gyakori turnusváltás és a két állomány közötti idõben elvégzett alomkihordás, takarítás és hogyan féreg tojásokat hogyan féreg tojásokat a csekély fertõzõdési lehetõséget támogatja. Ezek közül a legjelentõsebb belsõ élõsködõk a különbözõ kokcidium fajok Eimeria spp.
Ezen kívül számolnunk kell az állatok szoros környezetében élõ olyan kártevõkkel, mint az alombogár Alphitobius diaperinus és a különféle légyfajok Muscidaeamelyek közvetve, más kórokozók átvitelével veszélyeztetik az állományok egészségét.
Az orsóférgesség a brojlerállományokban nem tud kialakulni, mivel a féreg fejlõdési ideje a peteürítésig hosszabb 6—7 hétmint a csirkék élethossza. Ezért a figyelmet — ebbõl a szempontból — a tenyész- és árutojást termelõ tojóállományokra kell fordítani. Kétfázisú nevelés esetén a fertõzési láncot az elõnevelt állománynak a termelõistállóba telepítésekor elvégzett gyógyszeres kezelésével meg tudjuk szakítani.
Navigációs menü
A gyógykezelést az áttelepítés elõtt célszerû elvégezni, mert így a termelõistállóba már nem kerülhet a fertõzést fenntartó, a környezet káros hatásainak nagyon ellenálló, vastag burokkal rendelkezõ pete. Orsóférgesség esetén de más féregnél is a mélyalmos tartásnál az újrafertõzõdés veszélye az egész termelési idõszakban fennáll. A férgesség többféle módon okoz kárt az állatnak és jelentõs veszteséget a termelõnek.
A vékonybélben élõsködõ féreg a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elõ.
Toxoplazmózis - csak egyszerűen
A fertõzött csirkék bágyadtak, étvágytalanok, soványodnak, gyakran van hasmenésük, nem fejlõdnek, a hogyan féreg tojásokat hiányosan értékesítik, vérszegények, senyvesek, és súlyos fertõzöttség esetén el is pusztulhatnak.
Nagyszámú féreg jelenlétekor a bél elzáródhat, megrepedhet. A kifejlett férgek által termelt kémiai anyagok a bélbõl felszívódva a csirkék bénulását okozhatják. Termelõ állományoknál a tojás mennyisége és mérete csökken. Az A-vitamin hiánya következtében a tojások sárgája fakó lesz és a tenyésztojások keltethetõsége csökken, a csibék pigmentáltsága hiányos. Természetesen, mint másodlagos, de igen fontos negatív hatása a fertõzöttségnek az, hogy az állatok ellenálló képessége az egyéb vírusos, baktériumos betegségekkel szemben gyengül és az alkalmazott vakcinákra adott immunválasz is redukálódik.
A bemutatott tünetekre alapozott diagnózis nem lehet pontos, mert ilyen tüneteket más parazitás vagy nem parazitás betegség is elõidézhet. A tünetek csak felhívják a figyelmet arra, hogyan féreg tojásokat az állomány beteg és törekedni kell szakszerûen az ok pontos felderítésére.
A férgek által okozott hogyan féreg tojásokat elsõsorban állatorvosi parazitológiai laboratóriumban deríthetõ ki. A vizsgálatra az állomány nagyságával arányos mennyiségû bélsarat kell a hogyan féreg tojásokat eljuttatni.
A minták mennyiségét, összegyûjtésének módját, csomagolását stb. A gyógyszeres védekezést ki kell egészíteni az újrafertõzõdés kiküszöbölé-sére irányuló rendszabályok kidolgozásával és betartásával, valamint a higiéniai viszonyok javításával. A féregfertõzõdés megelõzése végett mélyalmos tartásnál rendszeresen frissítsük az almot, új állományt mindig új alommal fogadjunk; féregmentes állományt sohase telepítsünk szennyezett alomra; tartsuk szárazon az almot fõleg az itatók környékén; ne etessük az állatokat padlóról vagy alomról; dolgozzunk higiénikusan az eszközöket, felszereléseket, csomagolóanyagokat tartsuk tisztán, használjunk mûanyag lábzsákot és cseréljük az egyik istállóból a másikba történõ átmenetelnél, a bejáratoknál legyen mûködõképes lábfertõtlenítõ ; tartsuk távol a legyeket és bogarakat; megbetegedés esetén okszerû terápiát folytassunk; valamint zárjuk ki a galambokkal, verebekkel és vad madarakkal való érintkezés lehetõségét, mert ezek behurcolhatják az állományba a kórokozókat.
Úgy a mélyalmon mind a ketrecben zártan tartott baromfinak Európában, így Magyarországon is a madártetûatka Dermanyssus gallinae a leggyakrabban elõforduló külsõ élõsködõje.
Számuk a betelepítés után 2—3 hónap múlva olyan méretet érhet el, hogy már nappal is észrevehetõ csoportokat alkotva nem csak a berendezési tárgyak tojófészkek, ketrecek rejtett réseiben és repedésiben, hanem a ketrecek hogyan féreg tojásokat, a tojófészkek oldalán is megtalálhatóak.
A nõstények által lerakott petékbõl 2—3 nap múlva kelnek ki a hat lábbal rendelkezõ lárvák, amelyek még nem táplálkoznak. Vedlés után 8 lábú ún. Még két vedlés és közbeni vérszívás után válnak kifejlett hímekké és nõstényekké.
- Férges tojások – hasznos kukacok - Napidoktor
- Zártan tartott csirkék parazitózisai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
- Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
- Fonálférgek – Wikipédia
- Hogyan kezeljük a tüdő parazitákat
A pete lerakásától a kifejlett állapot eléréséig 7—14 nap telik el a környezet hõmérsékletétõl és páratartalmától függõen. Rendkívül ellenállóak, táplálkozás nélkül több, mint fél évig is életben maradnak.
Account Options
Kártételük a vérszívásban és a madarak nyugtalanításában nyilvánul meg, aminek az eredménye a vérszegénység és a tojástermelés csökkenése. Ezeket a tojásgyûjtés során nem veszik észre a gondozók. Az elhagyott tojás ingerhatása következtében felerõsödik a kotlási hajlam. Az ilyen tojásokat a csirkék feltörik. A parazita a vérszívás során baktériumos és vírusos betegségeket olthat át egyik madárról a másikra. A fertõzött telepen dolgozó embereket is megtámadja vérszívás céljából a madártetûatka, ezért nem csak a gazdasági és állategészségügyi jelentõsége, hanem mint zoonózist okozó tényezõ is indokolja az ellene való védekezés szükségességét.
Belső élősködők: férgek
Tartósan nem tud megtelepedni az emberen, de mászkálásával és szúrásával nyugtalanságot, bõrkiütést és bõrgyulladást okozhat, belélegezve asztmás tünetek alakulhatnak ki. A madártetûatka elleni védekezést nehezíti, hogy az állattartásban használható rovarirtó szerekkel szemben többnyire ellenállóvá váltak ezek az atkák, illetve nem rendelkezünk olyan védekezési technikával, amely tökéletes eredményre vezetne.
A gyakorlati tapasztalatok sze-rint a védekezés sarkalatos pontja a megelõzés. A még nem fertõzõdött telepen csak garantáltan atkamentes helyrõl származó hogyan féreg tojásokat href="http://katerinavendeghaz.hu/enterobiosis-egy-szoptat-anynl.php">enterobiosis egy szoptató anyánál, berendezési tárgyakat pl. Az épületek zártsá-gával akadályozzuk meg a hogyan féreg tojásokat és a rágcsálóktól történõ fertõzõdés lehetõségét rendszeres, szervezett rágcsálóirtás!
Egyszer-használatos tojástálcákra gyûjtsük a tojást tálca a tojásgyûjtõbõl ne kerüljön vissza a telepre! Ha már bekerült az atka, akkor összetett módszerrel csökkentsük azok számát az elviselhetõség szintjére. Az állománycsere elõtt az alapos mechanikus tisztítással gyéríthetjük jelentõsen a populációt. A bõvizes mosás után akaricid szerrel is mossuk le a berendezési tárgyakat és az épület belsõ részét, beleértve a mennyezetet is.
A munkaruhák mosásánál is használjunk megfelelõ akaricidet. Mivel egy telepen belül mindig lesz olyan fertõzött épület, amelyben csirke van, ezért a gondozók lehetõleg ne járjanak át egyik épületbõl a másikba.
Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor legalább a felsõ ruházatot cserélni kell átjárás során. Csapdázással folyamatosan figyelemmel kell kísérni az atkapopuláció alakulását. Az alombogár penészevõ gabonabogár nem tartozik az õshonos hazai faunához. Eredetileg a szubtrópuson élt, és ott a különféle madárfajok fészkeinek lakója volt.
Afrikából az es évek során növényi eredetû takarmányokkal és alomanyaggal került Európába. Ma már szinte valamennyi kontinensen megtalálható. Magyarországon elõször ban jelezték tömeges elõfordulását baromfitelepeken. A kártevõ mindenütt elõfordul, ahol a táplálkozása lehetséges.
Zártan tartott csirkék parazitózisai
A baromfitartó épületekben gyakori, de sertéstelepen és bárányhizlaldában is elõfordul. Megtalálható mindkét tartási rendszerben, de a baromfival csak a mélyalmos technológiánál érintkezik.
Éjszakai életmódot folytat, ennek ellenére nappal is aktív de csak az alom mélyebb rétegeiben. Leginkább a 24—38 °C-t kedveli. A baromfi által az etetõbõl az alomra kiszórt takarmányból él. Amikor az egyedek száma olyan mértékre emelkedik, hogy a kiszórt takarmány számukra már nem elegendõ, akkor a baromfietetõket is felkeresik.
Olyan épületben, ahol nappal csak néhány egyeddel lehet találkozni, éjszaka tömegesen lepik el a bogarak az etetõhelyeket.
Férges tojások – hasznos kukacok
A nõstények a közel egy éves életük során kb. Bizonyos körülmények között a bábozódni készülõ lárvák gyakran rágják be magukat az épület szigetelésébe. A bábállapot 7—12 napig tart. A mélyalmos rendszerû épületekben a rovarok nagy mennyiségben találhatók az etetõk és itatók környékén.
Az alombogár sokféle kórokozónak vírusok, baktériumok, gombák, paraziták lehet a hordozója, amelyek közül több veszélyeztetheti a termelést. Egyes vizsgálatok hogyan féreg tojásokat arra a következtetésre jutottak, hogy az élõ vagy elhullott alombogár egyaránt szerepet játszik a szalmonella baktériumok hordozásában és terjesztésében. Több tojótelepen végzett vizsgálatok pedig arról számolnak be, hogy a szalmonella fertõzöttséget a hogyan féreg tojásokat és program szerinti fertõtlenítések ellenére a kerekférges férgek kezelése nem sikerült felszámolni, amíg hogyan féreg tojásokat alombogár inváziót meg nem szüntették.
Jelenlegi ismereteink szerint az alombogár elleni védekezésben a legeredményesebb eljárás az alábbi lépések pontos végrehajtásával érhetõ el: az almot a takarítással egyidõben el kell távolítani az épületbõl sõt annak közelébõl is, hogyan féreg tojásokat alom kihordása után, minden egyéb beavatkozást megelõzõen, a legrövidebb idõn belül el kell végezni a vegyszeres irtást, az épület körül rovarölõ méregmezõt kell permetezni a menekülõ rovarok elölésére, az irtás hatására az épületen belül elpusztult rovarokat össze kell söpörni és el kell égetni.
A jelentõsebb ízeltlábú paraziták és kártevõk ellen az összehangolt védekezés idegen kifejezéssel élve Integrated Pest Management, röviden: IPM vezet eredményre.
A külsõ élõsködõk elleni védekezést úgy kell kialakítani, hogy gazdaságos, emellett hatékony legyen és a mindennapi csirketartási technológiába bele lehessen illeszteni. A programtól elvárt alapvetõ követelmény, hogy kizárólag a kártevõre irányuljon, az inszekticidek felhasználása elsõsorban spray formájában történjék és a kártevõ populáció alakulásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen.
Például, ha egy istállóba a madártetûatka megtelepedett, akkor a tojóállomány betelepítésekor a létszámuk olyan csekély, hogy észrevehetetlenek és nem is számolnak a jelenlétével. Az idõ elõre haladtával, a kedvezõ szaporodási körülmények meleg, magas páratartalom miatt számuk éppen a termelési idõszak elején robbanásszerûen emelkedik, de ekkor már kémiai szerekkel nem avatkozhatunk be ellenük.
Az alombogár is — rejtett életmódja miatt — már csak akkor vehetõ észre, ha száma extrém méreteket ér el az alomban. Rendszeres csapdázással azonban figyelemmel kísérhetõ a számuk alakulása és a szervizperiódusban az ellenük való célzott beavatkozás megtervezhetõ. A másik fontos tényezõ a kártevõknek telepen belül egyik épületbõl a másikba, illetve egyik teleprõl a másikra történõ áthurcolása. Ha a rendszeres ellenõrzés miatt ismerjük egy épület fertõzöttségének tényét, akkor arra kell törekednünk, hogy ezt a fertõzöttséget ne hordjuk szét a telepen, mert egy épület rovartalanítása kisebb költséget jelent, mint egy egész telep kezelése.
