Gyurusfergek reszei

gyurusfergek reszei

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.

Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú gyurusfergek reszei növényi  maradékok, néha kis, elhullott  állatok.

Gyűrűsférgek

Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva gyurusfergek reszei tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A gyurusfergek reszei teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik. Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb.

Szine barnás-vöröses.

Gyűrűsférgek keringése

A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt gyurusfergek reszei kihúzni.

A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész gyurusfergek reszei a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.

Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk.

Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót.

gyurusfergek reszei

Gyurusfergek reszei segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt orsoféreg tünetei hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk. A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.

Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a gyurusfergek reszei testszakasz megnyúlt gyűrűit.

Navigációs menü

Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így gyurusfergek reszei vele előre vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük. A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi a test megtámasztását.

Az enzimek gyurusfergek reszei a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék.

A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük.

enterobiosis üveg belfereg dieta

A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.

Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik.

A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből. A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.

A szár felépítése

A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll. Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók.

A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le. Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert.

A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.

gyurusfergek reszei paraziták és kölcsönhatásosok ppt

A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.

Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák.

gyurusfergek reszei

Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk. Az ilyen felépítés lehetetlenné gyurusfergek reszei az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták. Az gyurusfergek reszei fejlődést közvetlennek nevezzük, mert  nem megy végbe gyurusfergek reszei közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra.

A földigiliszta fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel.

  • Az enterobiosis klinikai megnyilvánulásai
  • A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
  • Надо было ударить Хейла посильнее.

Gyurusfergek reszei azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is.

Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez. Megjegyzendő, hogy 1 gyurusfergek reszei felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t. Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is. A földigiliszta meg­mozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi.

A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több gyurusfergek reszei. Ebből is látszik, hogy a földi­giliszta jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota. Gyurusfergek reszei az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet hogyan lehet a férgeket kisgyermekekben kezelni egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében.

Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel. Nadályok osztálya.

Blogarchívum

Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.

  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
  • Jumeaux paraziták titkos történet
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • A gyűrűsférgek törzse
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia

A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk.

Lásd még