Fonal férgek, Öt mód, ahogy a fonalféreg akár az Ön szervezetébe is bekerülhet - katerinavendeghaz.hu

fonal férgek
Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto fonal férgek - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 fonal férgek megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást. Mindkét típusról elmondható, hogy hat fejlődési szakaszuk van: a petéből kikelő első juvenilis lárvastádiumot három további követi, majd egy utolsó vedlés után adulttá érnek.

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző. Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma.

fonal férgek

Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, fonal férgek körkörös izmaik. Kiválasztószervük különleges felépítésű.

A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik. További, másodlagos bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a fonálférgeknek.

Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat. Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra fonal férgek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak. Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek.

Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására. Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak. A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos. Szájszerveik felépítése jól mutatja életmódjukat. Elkülönült légzési és keringési szervük nincs.

A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket.

Magyarra átültette és kibővítette: dr.

A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fonal férgek, ahol egyetlen más állatfaj sem. Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben. Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban.

A talaj többméteres mélységeibe is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is. Nagyrészük szabadon élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában.

fonal férgek fém méregtelenítő kiegészítők

Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, fonal férgek elhalt szerves anyagban, ürülékben él. Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak.

Számos faj növényi nedvet szív. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge.

Fonálférgek a növényvédelemben

A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük sem elhanyagolható. A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a fonal férgek, a rovarlárvák vagy fonal férgek gombák számára, amelyek képesek megfogni őket.

Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy fonal férgek többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek. Lenyomataik 50 millió évesek, míg borostyánkőbe zártan 30 millió férgek készítményei ezelőtt élt fajok maradtak meg. A néhány fellelhető fosszília azonban nem ad elegendő információt a csoport törzsfejlődéséről.

Ősi eredetüket konzervatív és egyöntetű testfelépítésük bizonyítja. Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport leegyszerűsödött formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett taxont képeznek. Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság. Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban. Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi rokonaik a húrférgek.

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is lehetnek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom ad némi színezetet. A bélcső és a test fala között lévő testüregüket gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel.

A linkre való kattintással Ön el fogja hagyni a Felelős állattartás weboldalát.

A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat. Testük tagolatlan, szelvényezetlen. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testfelszínük külső kutikularétege általában sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is. Ez egyes fajoknál olyan kifejezett, hogy szelvényezettségnek tűnik.

A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályoknál a test két oldalán hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. A kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban futó rétegeket alkothatnak. Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget lehet elkülöníteni.

A kutikula funkciója a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel fonal férgek védelem. Fejlődésük során négyszer vedlenek.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Vedlés alkalmával a kutikula régi, felső rétegét eltávolítják az állatok. A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem fonal férgek, de a kutikula tovább nő. A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, amely a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.

A hipodermisz helyenként a test hosszában megvastagodhat, léceket képezhet és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja. Általában dorzális, ventrális és laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv.

A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben találhatók. Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, fonal férgek test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat. Minden izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze.

A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak. Az izomsejt teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok nélküli szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába A testüregbe nyúló sejttest fonal férgek jelentős mennyiségű tartalék tápanyagot, glikogént tárol, és a sejtmag is itt van. Minden izomsejt rendelkezik egy karral, amely a legközelebbi idegpályához kapcsolódik. Ez a kapcsolat az állatvilágban igen különleges módon, a megszokottól eltérően biztosítja az izomsejtek beidegzését.

Nem az idegek viszik az impulzusokat az izomsejtekhez, hanem fordítva, az izomsejtek karjai veszik át az idegrostoktól. A testüregben meghatározott helyeken és számban rögzült sejtek coelomacyta lehetnek, melyeknek szerepe a testbe bekerült idegen anyagok bekebelezése. A feji végben található cölomaciták szoros kapcsolatban fonal férgek a kiválasztást végző sejtekkel.

Az Ascaris fajokban a feji végen találhatók a fagocitózisra képes rögzült cölomaciták. Háromszakaszos emésztő szervrendszerük fonal férgek szájnyílásból, az izmos garatból, a fonal férgek és a nem izmolt bélcsőszakaszokból áll. A szájnyílás körül a fajok egy részénél, például az Ascaris fajoknál ajkak, míg másoknál tapintószemölcsök papilla és serték vannak. A bélcsatornájuk kezdeti szakaszának felépítésében meglévő különbségek fontos támpontot adnak a rendszertani egységek és a fajok elkülönítéséhez A szájüreg kutikulával bélelt, ha ez erős, vastag, akkor szájtok a neve.

A mikroorganizmusokat fogyasztó fonálférgek szájürege ilyen alakulású. A szájüregben a ragadozó fajok többségénél fogszerű képletek lehetnek.

fonal férgek a giardiasis viszketést okozhat

A szájszurony stylus azoknál a fajoknál fordul elő, melyek áldozatukat vagy a növényi részeket megtámadva, annak védőrétegét átszúrva a lágy részeket szívják ki. A szájszurony a legtöbb növényi nedvet szívó fajnál az alapján lévő gombokhoz kapcsolódó izmokkal mozgatható, az fonal férgek a szájnyílásán át ki is tudja tolni. A vegyes táplálkozásúak szájszuronya az előző típushoz képest tágasabb üregű, és fogmódosulásnak tekinthető.

A fonálférgek a táplálékot elsősorban folyékony formában veszik fel. Ha szükséges, akkor a felszívás előtt enzimtartalmú váladékot bocsátanak a táplálékba.

Navigációs menü

A fonal férgek nyelőcső lehet egyszerű, tagolatlan cső. Számos fajnál egy fonal férgek két izmos falú tágulat bulbus figyelhető meg rajta Ezeknek alakja, elhelyezkedése bizonyos mértékig a fajok elkülönítését is lehetővé teszi.

A bulbuszok zárókészüléke megakadályozza a táplálék visszaáramlását. A garatüreg és a bulbuszok izmainak gyors összehúzódása tágítja az üreget, amely a táplálék felszívását eredményezi.

Az elernyedő izmok — a bulbusz fonal férgek szűkítve — a bélcső felé préselik tovább a táplálékot. Az emésztőnedvet termelő mirigyek váladékukat vagy a bulbuszokba, vagy a nyelőcső és a középbél határán a bélcsőbe öntik.

A bélcső fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll, belső felszínét mikrobolyhok borítják. A kis testű fonálférgeknél férgek és felnőttkori kezelés jelei bélcsövet viszonylag kevés sejt alkotja. Így például a Rhabditis fajoknál 18—64, a Tylenchidea fajoknál 16—24 darab, míg a nagy testűeknél több száz vagy ezer sejtből épül fel a bélcső.

fonal férgek gombák és paraziták gyógyszere

A táplálékot a test mozgása és az újonnan felvett táplálék tolóhatása továbbítja a bélcsőben. Az Ascaris fajok utóbele többé-kevésbé lapított.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A hámréteg alatt igen vékony izomréteg van. Az ürülék az izomgyűrűvel nyitható-zárható végbélnyíláson keresztül távozik, leadását a testüregfolyadék nyomása fonal férgek elősegíti. A végbélnyílás a farki vég közelében van, a szabadon élő fajoknál fonal férgek a tapadást elősegítő ragadós váladékot termelő mirigy kíséretében. Ide torkollik a hímek ivari kivezető járata is.

A: mikroorganizmust fogyasztó Rhabditis típusB: növényi nedvet szívó Tylenchus típusC: vegyes táplálkozású Dorylaimus típusD: fonal férgek Mononchus típus.

Lásd még