A fergek torzsei
Tento článek byl vytisknutý ze stránky www. A mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjeleno bélcso nyílása megegyezik az osbélüreg nyílásával.
Ezért nevezzük ezeket osszájú állatoknak. Az osszájúak az osi bordás medúzáktól származtathatók. A sugarasan részarányos testfelépítést a kétoldali szimmetria váltotta fel.
Az úszó, lebego életmódról szivféreg jelei aljzaton történo csúszkálásra való áttérés a hát- és hasoldal elkülönülését eredményezte.
Ezek a változások a ma élo laposférgeken követhetok leginkább nyomon. Ez az egységes borizomtömlo, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók osbélürege bélcsatornává fejlodött tovább.
Az előadások a következő témára: "A férgek törzsei."— Előadás másolata:
A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az elobélbe garat kerül. A garat gyakran kiöltheto. Innen a táplálék a vakon végzodo középbélbe jut.
A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot.
- Közép szint Utoljára módosítva:
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
Az ilyen bélcso-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elovesécske rendszer. Légzésük diffúz.
Férgek törzsei
A szervek szabályozását egyszeru idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelo sejtek vannak.
Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas.
Fonálférgek
Bélrendszerük elágazó és vakon végzodik. Egyedfejlodésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élosködik, és többször átalakul.
Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fuszálakkal a legelo állat belsejébe kerül. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel.
Teste ízekre tagolódik. Az ízekben találhatók az ivarszervek. Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel kerülnek a külvilágba.
A férgek törzsei.
Faja: pl. Egyes esetekben már több sejtréteguvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védoréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külso vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülso végére tolódott, valamint az elo és középbél után itt jelenik meg eloször az utóbél.
Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elovesécskék. Többségük váltivarú.
A férgek törzsei Testüregesek — kétoldali szimmetriájúak — ősszájúak A fejlődés fő ágát a kétoldali részarányos élőlények adták, és ma is ezek a jelentősebbek, elterjedtebbek.
A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Az orsógiliszták a bélcsatornában élosködnek.
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
Fajai: pl. A közönséges földigiliszta teste szelvényekbol épül fel. A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt.
A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a borizomtömlo.
Biológia 10.
A legkülso rétege egyrétegu hengerhám, mely a fergek torzsei termel. A hámrétegben érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévo különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik. A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót.
Ez fontos a mozgás és a fergek torzsei légzés szempontjából, ugyanis borükön keresztül lélegeznek. Mozgása jellegzetes féregszeru mozgás. Talajjal táplálkozik geofág.
Laposférgek kültakarója és mozgása
A bélcsatorna termeli az emésztonedvet. A bélcsatorna részei: elobél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelocso, begy, zúzógyomor, középbél és utóbél.
Keringési rendszere zárt, a vér összefüggo vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán keresztül közlekednek a környezo szöveti sejtekben. Háti és hasi véredénye van. Vére vörös színu a hemoglobin miatt. Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek.
Gyűrűsférgek
Kiválasztószervei a páros vesécskék. Idegrendszere dúcidegrendszer. A fergek torzsei dúcok és idegrostkötegek ún. Hímnos állat, ivarosan szaporodik.