Látnivalók

 

Bátonyterenye és térsége 

Bátonyterenye és kistérsége a "Palócországnak" is nevezett Nógrád megye keleti részén, az Északi-középhegység két nagy hegyvonulata, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik.

A tájat éppen e két tájegység, a Cserhát lágy vonulatai és a Mátra vulkánikus eredetű hegycsúcsai teszik változatossá. A kistérség 14 települést foglal magába. Az önmagában két egymástól jól elkülöníthető egység, - amit a 21. sz. főközlekedési út választ el egymástól - a Cserhát déli oldalán található Kis-Zagyva völgyéből és a Mátra északi oldalán fekvő mátrai településekből tevődik össze. Bár természeti egységektől tagolt a térség, közös múltjuk, hagyományaik, adottságaik és a jövőbe vetett közös elképzeléseik szoros kapocsként fűzik össze. A térséget "kettészeli" az országos "Kék túra" útvonala, amely több évtizede kedvelt úticél a bakancsos turisták számára. A festői szépségű és érintetlen nógrádi táj változatossághoz méltóan a kistérség palóc hagyományrendszere, népi kultúrája páratlanul gazdag.

 

Szentkút
 

Kegyhelyünk Nógrád megyében, Mátraverebély községtől 5 km-re fekszik. A régi Verebély a Zagyva folyó bal partján épült, a Mátra hegység aljában. Innen a Mátra név. Szentkút azonban a Cserhát hegység egyik vadregényes völgyében, a váci püspökség területén helyezkedik el.

Észak-Magyarország leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László királyunk uralkodásáig (1077 - 1095). Történeti tény, hogy Szent Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a környékre is. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra rátörtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát, átugratta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak a völgy forrásai. (Történeti tény, hogy a meghódolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken.) A "Szent László-forrás" a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban.

 

Római Katolikus Templom (Szent István király), Maconka

A késő román stílusú templom az 1200-as évekből származik, freskói XIII-XIV. századiak. Régen kőből épített erődfal vette körül, amit az 1920-as években lebontottak.

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom értékes műemlék. A megmaradt keresztboltozat a XV. században készült. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült.

A templom kisméretű, egyhajós, keletelt, a levágott oromzat felett fatorony látható. Mai bejárata kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a középkori ajtó is.

Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók.

 

A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült.

Bejelentkezéssel látogatható!

 

Gyürky-Solymossy-kastély, Bátonyterenye

A kastély 1790 körül épült, késő barokk stílusban. Az emeletes, két hagymakupolás, saroktornyos épület parkja 1975 óta védett.

A korábbi eredetű, késő barokk stílusú kastélyt mai formájára a Gyürky család építtette 1790 körül. A téglalap alakú egyemeletes épület nyugati főhomlokzatának sarkain egy-egy kör alakú, zömök torony helyezkedik el. Az épületet körbefutó öv és koronázó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak.

A kastély kapuja mellett ma is áll a régi őrépület. A mögötte lévő egykori gazdatiszti lakás a XIX század közepén már állt, a középső tornyos része valószínűleg 1867 után készült.

A kastély állandó kiállítása id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész műveiből ad áttekintést. Külön hangsúlyt kap a két legjellegzetesebb műcsoport, a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat.

Római katolikus templom (Szent István király), Maconka, Bátonyterenye

A késő román stílusú templom az 1200-as évekből származik, freskói XIII-XIV. századiak. Régen kőből épített erődfal vette körül, amit az 1920-as években lebontottak.

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom értékes műemlék. A megmaradt keresztboltozat a XV. században készült. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült. A templom kisméretű, egyhajós, keletelt, a levágott oromzat felett fatorony látható. Mai bejárata kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. A déli hajófalban van a középkori ajtó is.

Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók.

A kazettás hajómennyezet a helyreállításkor készült.

Bejelentkezéssel látogatható!

 

Népi lakóház, tájház

Az itteni építési szokásokat mutató XIX. századi népi lakóházban kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény, a Palóc Tájház.

A korabeli bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett XIX. századi népi lakóház bemutatja az itteni szokásokat, hagyományokat, és áttekintést ad a település múltjáról.

Cím:

Bátonyterenye, Kisterenye, Árpád u. 20.

Telefonszám:

32/350-620, 32/355-551

Nyitva tartás:

november 1-április 30. K-V 10-14; május 1-október 31. K-V 9-15. Hétfőnként zárva.

Fax:

32/350-620

Kapcsolattartó:

Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár

 

Remetebarlang, Szentkút

A remetebarlangokat Bellagh Antal és társai vájták a puha kőzetbe: munkájukat 1756-ban kezdték. Két kápolnát, konyha-, kamra-, háló- és illemhelyüreget, összesen tucatnyi barlangot alakítottak ki.

A remeték főleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták. A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti. Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosáríves kialakítású.

Több helyen megmaradtak az ajtók és ablakok keretei, az ablakokon vasrács nyoma látható. Mindkét kápolnába oltárt, a jobb oldaliban az oldalfalból előreugró karéjos végződésű keresztet faragtak ki a puha mészkőből. A konyha volt az egyetlen fűthető helyiség, itt a tűzhely, a füstelvezető csatorna, a falak melletti ülőpadkák és a nagyméretű téglából készült padlóburkolat maradványai még megfigyelhetők.

A hálókamrában deszkafekhelyek tartására szolgáló párkányok maradtak meg. A barlangok felett a sziklafalon még látható a füstcsövet tartó vaskengyel, valamint a korábban még meglévő három nagy fakereszt rögzítő szögei.

Szabadon látogatható

 

Barják Gyula képeslapmúzeuma, Bátonyterenye

A kis magánmúzeumban különösen értékes a történelmi Nógrád vármegye településeit bemutató anyag, ami nemcsak a XIX-XX. század fordulójának hangulatát tükrözi, hanem felidézi a vidék érdekességeit is.

 

Cím:

Bátonyterenye, Alkotmány út 24.

Telefonszám:

32/353-146

Nyitva tartás:

H-P 16.00-19.00; Szo-V 9.00-19.00

Kapcsolattartó:

Barják Gyula

 

Bec-kút , Bátonyterenye-Szorospatak

A forrást két irányból érhetjük el. Vagy Bátonyterenye-Szorospatak, vagy Mátraalmás-Szorospatak út irányából. Ebben az esetben a 21-es fôútról Bátonyterenyére kell letérni. Bátonyterenyén át Szorospatak érintésével portalanított erdôgazdasági úton jutunk el a forráshoz. A második esetben a 21-es útról Kisterenyénél kell letérni a 23. számú útra, majd Nemti keleti végén a Mátraalmásra vezetô úton kell haladni. Szuha községet elhagyva a második nagy kanyarnál jobbra kell fordulni a Szorospatakhoz vezetô útra.

A forrás és a kút 520 méter tengerszint feletti magasságban az út, a Nagy Bec-rét mellett található. A forrásból indul útjára a Dobranka-patak. A kút melletti tisztás kedvelt kirándulóhely a Bátonyterenye - Mátraszentlászló - Galyatetô közötti sárga jelzésu turistaúton közlekedô turistáknak. A forrást már 1914-ben kôbe foglalta az Encián Turista Szakosztály, felavatása 1930-ban volt.
Azóta 1975-ben az erdészet újította fel a forrásfoglalást és a "Bec-kút" feliratú táblával látta el.

 

Csillagvizsgáló ,Salgótarján

Az 1984 nyarára felépült 15 méter magas 4 méteres kupolájú csillagvizsgálóban a csillagászegyesület rendszeresen tart bemutatókat.

 

Cím:

Salgótarján, Gedőcz-tető, Gedőczi u. 36.

Telefonszám:

30/910-8868

E-mail:

csillagvizsgalo@chello.hu

Nyitva tartás:

bejelentkezéssel

Kapcsolattartó:
Könnyű József

 

Öblösüveggyár, Salgótarján

A gyárban az üvegfúvás, -csiszolás látványos műveletei és a mintateremben elhelyezett szebbnél szebb alkotások előzetes bejelentés és egyeztetés alapján csoportosan megtekinthetők.

Cím:

Salgótarján, Huta u. 1.

Telefonszám:

32/410-433

E-mail:

belker@stglass.hu

Nyitva tartás:

Bejelentkezéssel

Fax:

32/310-808

 

Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján

A múzeum látványos és gazdag tárháza a megye történelmi ismereteinek. Különlegessége Balázs János cigány festő és költő hagyatéka, valamint a gazdag képzőművészeti anyag.

A múzeum egyedülálló Madách és Mikszáth anyaga révén országos gyűjtőkörrel rendelkezik. A művészettörténeti szakterület különleges értéke Mihályfi Ernő hagyatéka, mely a két világháború közti magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak festményeit, grafikáit tartalmazza, valamint az egyedi rajz területén is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik a több mint húsz éve megrendezésre kerülő Országos Rajzbiennálé révén. Balázs János Salgótarjánban élt cigány festő és költő kézirat és képzőművészeti anyaga kuriózum erejű gyűjteményi egység.

A múzeum gyűjtőkörébe a történeti múzeológia, a műszaki-technikatörténet, numizmatika, a művészettörténet, és az irodalomtörténet tartozik.A megye múltját bemutató múzeumot 1959-ben alapították; mai, Magyar Géza által tervezett épületét 1980-ban avatták fel. A háború után ez volt az első olyan múzeum hazánkban, melyet eleve erre a célra építettek.

A múzeumot mozgáskorlátozottak is tudják látogatni.

 

Cím:

Salgótarján, Múzeum tér 2.

Telefonszám:

32/310-140, 314-169

E-mail:

nograditmuzeum@nogradi-muzeumok.hu

Nyitva tartás:

K-P 9-16, Szo 9-13

Fax:

32/512-335

Kapcsolattartó:

Bagyinszky Istvánné

 

Bányamúzeum, Salgótarján

Az 1938 és 1951 között működött akna vágatrendszerében kialakított múzeum áttekintést nyújt a bányáról és berendezéseiről. Emellett felszíni géppark és bányatörténeti kiállítás is látható.

A múzeum 1965-ben nyitotta meg kapuit a József-lejtősakna 1951-ben elhagyott, de épségben maradt vágatrendszerében. Itt megtekinthetők a ma már muzeális bányagépek - a rakodók, szénfejtők -, a bemeneti tárolórész, a lejtős szállítóvágat, a homokkőbe vágott, biztosítás nélküli vágatrész, stb.

Az egykori bányakolónia egyik megmaradt tiszti lakásában 1985-ben történeti kiállítást (térképekből, statisztikákból, fotókból, dokumentumokból, kézi szerszámokból, viseletekből stb.) rendeztek be. Az épület falán az évek során egykori bányatársulati igazgatók, igazgatósági elnökök, vezetők - Zemlinszky Rezső (1824-1885); id. dr. Chorin Ferenc (1842-1925); ifj. dr. Chorin Ferenc (1879-1964), Pothornik József (1903-1984) - emléktábláit helyezték el.

Az udvaron kialakított ipari skanzen bemutatóján 1986 óta láthatók szállítóeszközök: mozdonyok, csillék, vagonok. A bányajárásra vállalkozókat egy harangláb és a lármafa (a klopacska) köszönti.

Állandó kiállítások: Föld alatti bányamúzeum, Bányász emlékpark, Külszíni géppark, Szénbányászat Nógrád megyében a kezdetektől 1946-ig

 

Cím:

Salgótarján, Zemlinszky Rezső u. 1.

Telefonszám:

32/420-258

E-mail:

nogradit@nogradimuzeumok.hu

Nyitva tartás:

Ápr. 1-szept. 30.: 9-15; okt. 1-márc. 31.: K-V 10-14

Fax:

32/310-819

Kapcsolattartó:

Bagyinszky Istvánné

 

Somoskői vár, Salgótarján

A várhegy sajátossága, hogy kettészeli az országhatár, ami az uniós csatlakozás óta szabadon átjárható. Mindig is sok érdeklődőt vonzottak a történelmi falak, a remek kilátás és az itteni bazaltömlés.

A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette az 526 méter magas hegyre.

Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a vulkánkitörésekből származó sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is felhasználták.

A várnak két kerek tornya volt, a bejáratot a harmadik torony védte. Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható.

Somoskő északi oldalán van a bazaltzuhatag, ahol íves-oszlopos formában szilárdult meg a láva.

Szabadon látogatható.

 

Salgói várrom, Salgótarján

A 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon áll a XIII. században épült vár. Mára csak a romok maradtak, illetve egy helyreállított torony, amiből nagyszerű kilátás nyílik a vidékre.

Falépcsőn juthatunk fel a fellegvárba, illetve még feljebb, a vár sziklabércre épült tornyába, amely az elmúlt években történt felújítás során tetőt kapott.

A várat a Kacsics nemzetségbeli Simon bán építtetett Teljes kiépítése a Szapolyai család idejére, a XV. századra esett. Jelentős szerepe volt a török megszállás idején is. A XVIII-XIX. században hosszú ideig a Jankovich család kezében volt.

A salgói vár helyreállításának gondolata először a XX. század 1930-as éveiben vetődött fel. 1938-ban fedett, fából készül kilátótornyot építettek az "öregtoronyra". A második világháborúban, illetve az azt követő évek során megsemmisült a kilátó, csak a falcsonkok maradtak meg.

A rom helyreállítására a 1970-es években készültek új tervek, majd 1981-83-ban régészeti feltárásokat végeztek itt.

A hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon 1923 óta fehér márványtábla hirdeti, hogy 1845. június 11-én itt járt Petőfi Sándor.

Szabadon látogatható.

 

Hollókői vár

A XIII-XV. századi gótikus várat az évszázadok során többször átépítették. A helyreállított középkori sziklaerőd valósággal megkoronázza a hegyet.

A tatárjárás után, a XIII. század közepén kezdték el építtetni a község fölé magasodó erődítmény ötszögletű öregtornyát. Az erődítményt a későbbiekben fokozatosan bővítették, falszorosok, ún. gyilokjárók, bástyák, lakóhelyiségek épültek. Falai viszonylag épen megmaradtak, közöttük ma panoptikum, fegyver- és kőtár látható, és nyaranta várjátékokat is szerveznek.

Az ófaluból táblákkal jelzett erdei ösvényen, illetve a község szélén kialakított parkolóból felfelé vezető földúton is könnyen megközelíthető.

 

Cserteri várrom

A hasznosi városrész keleti szélén magasodik a tatárjárás után, a XIII-XIV. században épített Cserteri vár; illetve a megmaradt várromok.

A vár a Gombás tető 333 méter magas, sziklás oldalú gerincnyúlványán áll. A várhegy természetvédelmi terület. A sziklai növénytársulásokkal tarkított magaslatról csodálatos kilátás nyílik az alatta elterülő, a Kövicses-patakon kialakított víztározóra, valamint a háttérben magasodó - a középkorban ugyancsak sziklavárral koronázott - Ágasvár és Óvár csúcsára. Egy 1265-ös keltezésű adománylevélben Tar tartozékaként említik a területet, ekkor azonban a vár még valószínűleg nem állt. A XIII. század utolsó évtizedében épülhetett. A XVI. században a végvárak sorába került, 1540 táján megerősítéséről rendelkeztek. Nem volt jelentős vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett. 1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé. 1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület.

 

Vármaradványok, Szécsény

Az oklevelek 1461-ben említették az itteni várkastélyt. A belső vár ásatása során talált legkorábbi leletanyag XV. századi volt. Ma már csak tördékeiben látható a középkori városfal és a vár.

A fennmaradt adatok szerint a vár csak az 1400-as években készült. A huszita háborúk során Szécsényi László volt a város birtokosa. 1440-ben a vár alatt szétverte a cseh zsoldosokat, mire 1441-ben Szécsényben fegyverszünetet kötöttek. 1456-ban Axamit zsoldosvezér tört be a városba. A törökök már 1526-ban végigrabolták a város környékét. Így történt ez 1547-, 1549- és 1550-ben is, amikor a falak védték meg Szécsényt. Ezeket megelőzően Losonczy István, az akkori birtokos már 1541-ben palánkkal erősítette meg a vár egy részét, de az 1546-os országgyűlés is elrendelte a falak helyreállítását. 1552-ben kardcsapás nélkül került török kézre. Szécsény egy török szandzsák székhelye lett, jelentősége a nagyobb számú őrségben is megmutatkozott. A törökök első uralma itt 1593. november végéig tartott, amikor is Pálffy Miklós seregei visszafoglalták a várat. Ezután 200 fős őrség állomásozott a várban. A vár megerősítését többször is elrendelték, de a munkálatok lassan haladtak, és a török betörések is megsokasodtak. Az 1663-as hadjárat során Koháry István nem tartotta védhetőnek Szécsényt, ezért azt felgyújtva Fülekre vonult. Véglegesen 1683-ban került vissza a vár, amikor Sobieski János lengyel király Bécsből hazatérőben kétnapi ostrom után elfoglalta. Őrzését Disznóssy Ferencre és 300 katonájára bízták. A város ekkor már teljesen elnéptelenedett, járvány pusztított, így a kapitány 1684-ben a még megmaradt építményeket felgyújtva elhagyta a lakatlan települést. Szécsény csak hat év múlva települt újra. Bár korszerűtlen vára elvesztette jelentőségét, őrség tartózkodott benne, kapitánya 1703-ban Réthey Ferenc volt. Rákóczi kurucai szeptember 14-én szállták meg a környékét, de a vár csak október 13-án nyitotta meg kapuit. Jelentősebb eseménye volt még az 1705-ös szécsényi országgyűlés. Katonai szerepe 1711 után teljesen megszűnt, falait beépítették, vagy elbontották. Közvetlenül a kastély mellett áll az északnyugati sarokbástya, ami a végvár része volt. Később barokk stílusú bővítményt építettek rá, s ezután kerti lak lett. Az északkeleti és az északnyugati sarokbástya között, a kastély északi homlokzatán több helyen is nyomon követhető az egykori városfal vonala; ez legjobban a Borjúpástról látható.

Szabadon látogatható!

 

Teleki-Dégenfeld-kastély, Kastélyszálló, Szirák

A kastély 1748-ban épült barokk stílusban, majd a XIX. században klasszicista és romantikus stílusban átalakították. Dísztermében késő barokk falfestmény maradt fenn a XVIII. századból.

A XII. századi előzménnyel is rendelkező épületet többször bővítették, átalakították; eredeti, erődszerű jellege ma már fel sem ismerhető. A ma kastélyszállóként működő épületet a XVIII. században Carlone tervei szerint építették.
Dísztermében késő barokk falfestmények láthatók a XVIII. század második feléből. A gazdag látszatarchitektúrával tagolt falmezőkben hat, grisaille technikával festett figurális jelenet Ovidius Metamorphosisának egy-egy epizódját ábrázolja.

 

Palóc Babamúzeum, Hollókő

Közel 200 nagyméretű porcelánbaba "hordja" a palócföld színes népviseleteit. Időszaki kiállítások keretében bemutatják más magyar vidékek változatos népi öltözködését is.

Cím:

Hollókő, Kossuth u. 96.

Telefonszám:

32/379-088

Nyitva tartás:

Ápr. 1-szept. 30.: H-V 10-17

Kapcsolattartó:

Szabó Endréné, gondnok

 

Ősleletek - szabadtéri bemutató, Ipolytarnóc

Magyarország talán legérdekesebb ősmaradvány-lelőhelye egy ősi vulkáni katasztrófa által elpusztított trópusi dzsungel páratlan gazdagságú lelőhelye.

A felszínen található 23-20 millió éves maradványok egy része fölé védőtetőt emeltek. Ezen a helyen van a "lábnyomos" homokkő, amely a 20 millió évvel ezelőtti szubtrópusi növény- és állatvilág maradványait őrzi; az élet nyomait egy közeli tűzhányókitörés forró hamuja konzerválta.
Az 1944-től védett és időközben 510 hektárosra bővített természetvédelmi területet 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították.
A terület túrahálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki és biológiai tanösvényekből épül fel. A szabadtéri bemutató szakszerű vezetéssel tekinthető meg. Csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges. Több mint 20 millió éves ez az ősleletegyüttest. Itt van a világ harmadik leggazdagabb lábnyomos lelőhelye.

Ipolytarnócon az "ősvilági Pompei" vulkáni hamutakaróval betemetett kincsei, 24-féle cápa fogai, krokodil- és delfinfogak, megkövesedett fák - köztük a felfedezés időszakában még 24 öles, mintegy 46 méteres ősfenyőmaradvány - láthatók, ötezernél is több szubtrópusi, egzotikus levéllenyomat, 2000 állati lábnyom tárul fel évmilliók homályából a látogatók előtt.

Cím:

Ipolytarnóc, külterület

Telefonszám:

32/454-113

E-mail:

itarnoc@axelero.hu

Nyitva tartás:

március 1-től október 31-ig: csütörtöktől vasárnapig 09:00 - 16:00 (hétfő, kedd, szerda zárva)

Fax:

32/454-113

Kapcsolattartó:

Szarvas Imre

a lap tetejére