Kerek féreg megtermékenyítetlen

Rendszertani helyzetük nagyon sokáig teljesen bizonytalan volt és a tudósok hol ide, hol oda lökték őket a rendszerben.
Az állatok evolúciója
Már a régi kagylógyüjtők Rumph korában is nagyon jól ismerték őket, azonban még Linné is a fúrókagylókkal és a mészcsövekben lakó egyes gyűrűsférgekkel, kerek féreg megtermékenyítetlen Serpulákkal egyesítette, sőt még Cuvier is a gyűrűsférgek között hagyta őket.
Később, amikor felismerték, hogy a puhatestűek közé tartoznak, akkor meg a csészecsigákkal és Fissurellákkal kellett megbarátkozniok, míg végül a puhatestűek anatómiájának egyik legkiválóbb ismerője, Lacaze-Duthiers, egyik legnevezetesebb képviselőjüket, az agyarcsigát Dentalium választotta egyik klasszikus értekezése tárgyául és kimutatta, hogy ez állatcsoport tagjai részben a kagylók, részben pedig a csigák jellemző bélyegeit viselik magukon, s hogy fejlődésükben némi hasonlatosság nyilvánul meg a gyűrűsférgek fejlődésével.
Ő úgy nyilatkozott, hogy a Dentaliumot talán leghelyesebb volna a fejetlen kétéltűek, tehát a kagylók élére állítani. Egyidejűleg részletesen leírta a francia partok mentén élő Dentalium vulgare Da Costa nevű fajt, úgyhogy ami biztosat tudunk erről az állatról, nagyrészt ennek a kiváló párizsi zoológusnak köszönhetjük.
- Parazitak a bor alatt
- Egy gyermeken a végbélnyílás férgekben
- Kárász pontyai
- Phylum platyhelminthes adalah
- A reproduktív rendszer. szexuális reprodukció. természetes szelekció. Hermaphrodit állatok
- Hermaphrodit állatok A reproduktív rendszer.
Ma az ásólábúakat a puhatestűek egyik külön osztályának tekintjük, amely a kagylókkal és a csigákkal áll közelebbi rokonságban, amennyiben jogos feltevés szerint a puhatestűek e három osztálya közös ősöktől származik. Ez a rendszertani kapcsolata az oka annak, hogy a kagylók és a csigák közé ékelve ismertetjük meg ezt az alakokban egyébként nagyon szegény s így terjedelem tekintetében messze a csigák és kagylók osztálya mögött maradó csoportot.
Dentalium L.
Rendszertani helyzetük nagyon sokáig teljesen bizonytalan volt és a tudósok hol ide, hol oda lökték őket a rendszerben. Már a régi kagylógyüjtők Rumph korában is nagyon jól ismerték őket, azonban még Linné is a fúrókagylókkal és a mészcsövekben lakó egyes gyűrűsférgekkel, a Serpulákkal egyesítette, sőt még Cuvier is a gyűrűsférgek között hagyta őket. Később, amikor felismerték, hogy a puhatestűek közé tartoznak, akkor meg a csészecsigákkal és Fissurellákkal kellett megbarátkozniok, míg végül a puhatestűek anatómiájának egyik legkiválóbb ismerője, Lacaze-Duthiers, egyik legnevezetesebb képviselőjüket, az agyarcsigát Dentalium választotta egyik klasszikus értekezése tárgyául és kimutatta, hogy ez állatcsoport tagjai részben a kagylók, részben pedig a csigák jellemző bélyegeit viselik magukon, s hogy fejlődésükben némi hasonlatosság nyilvánul meg a gyűrűsférgek fejlődésével. Ő úgy nyilatkozott, hogy a Dentaliumot kerek féreg megtermékenyítetlen leghelyesebb volna a fejetlen kétéltűek, tehát a kagylók élére állítani. Egyidejűleg részletesen leírta a francia partok mentén élő Dentalium vulgare Da Costa nevű fajt, úgyhogy ami biztosat tudunk erről az állatról, nagyrészt ennek a kiváló párizsi zoológusnak köszönhetjük.
Közönséges agyarcsiga Dentalium vulgare L. A fúrólábúak magukat az iszapba ásva élnek, ahová a lábuk segítségével ássák be magukat. Innen a nevük.
Legismertebb nemzetségüknek a Dentalium L. A domború oldala jelenti a hasoldalt.
Brehm: Az állatok világa / HARMADIK OSZTÁLY: ÁSÓLÁBÚAK (SCAPHOPODA)
Hogy ez a héj miképpen jön létre, az nemcsak a fejlődéstanból derül ki, hanem útmutatást ad kerek féreg megtermékenyítetlen vonatkozólag az a néhány alak is, amely alakok héja hasoldalának a vékonyabbik végén még egy hosszanti hasadékot találunk. A Schizodentalium Sow. Kerek féreg megtermékenyítetlen héj mint az állat hátoldalát borító takaró kezdi meg fejlődését és azután nyeregalakúan lefelé nő a hasoldal felé, hogy végül is ott csőszerűen bezáródjon.
A héj fejlődésének a módjából következtetünk a köpeny fejlődésére is, hiszen a kerek féreg megtermékenyítetlen alakja a köpenyétől függ. Így arra lehet gondolni, hogy a fúrólábúak a kagylókkal állanak szorosabb összeköttetésben, a fejlődés módját olyanképppen képzelve el, hogy kerek féreg megtermékenyítetlen két teknője a hát- és a hasoldalon egyaránt kerek féreg megtermékenyítetlen, megadja a fúrólábúak csőalakú házát.
A reproduktív rendszer. szexuális reprodukció. természetes szelekció. Hermaphrodit állatok
Miként a kagylók esetében is látjuk, a lábuk elül nyúlik ki a héjból. Azonban már egész szervezetük tekintetében igen lényegesen elütnek a kagylóktól.
Az állat törzse csak a héjnak körülbelül a közepéig ér, ahol a láb vastag gyökere kezdődik. Ugyanott található a középvonalban a végbélnyílás is, mellette a vesék nyílásaival.
HARMADIK OSZTÁLY: ÁSÓLÁBÚAK (SCAPHOPODA)
A test egész hátulsó része egy utólagos meghosszabbodásnak köszöni létrejöttét. A végbélnyílás magasságában megszűkül a hasítékszerű, a köpeny és az állat hasoldala között lévő köpenyüreg az által, hogy ott egy gyűrűalakú duzzanat, egy választófalféle alakul ki, amely a köpenyüreg elülső részét a hátulsótól, ha kerek féreg megtermékenyítetlen is, elválasztja. Kerek féreg megtermékenyítetlen falát borító csillók gondoskodnak arról, hogy az üreg egész hosszán vízáram haladjon keresztül az elülső nyílástól a hátulsóig haladóan.
Az elülső kamrában található mindenekelőtt a hengeres láb, amely a vérnek beléje való féregtelenítő úr megduzzasztható és ezzel kinyujtható, izmok segítségével pedig visszahúzható. Fontosabb ennél az a körülmény, hogy a láb elülső vége kiszélesedik, és pedig a Dentalium lábának a végén két oldalsó lebenyt találunk, a Siphonodentalium Sarsén ellenben egy fogaskerékhez hasonló korongot.
E kiszélesedések összehajthatók. A láb ebben a kihegyesedett alakjában könnyen be tud fúródni a homokba, azután az állat a lemezeit vagy a korongját szétfeszítheti.
Parthenogenezis és apomixis
Ebben az esetben úgy működnek, mint a horgony szárai, úgyhogy az állat lábait annak izmai segítségével összehúzza, a házát is utánahúzhatja az előzőleg kinyujtott lábnak, így tehát ezeknek az állatoknak valóban kitűnő ásóberendezésük van. A láb kezdőrésze felett egy előreugró kúp látható, annak a végén foglal helyet a szájnyílás.
Ezt több, féreghajto gyerekeknek féltucatnyi lebenyes tapogató veszi körül csillagalakban.
Rajta keresztül jutunk be a szájüregbe; ebben kétoldalt tágulatok vagy pofazacskók alakultak ki; tovább hátrább a kerek féreg megtermékenyítetlen találjuk, benne az erősen fejlett radulával, melynek kiemelkedő, símaélű fogai jobbról és balról egymás felé hajlanak, mint az olló szárai.
A radula előtt és alatt foglal helyet a radula alatti szerv vagy ízlelőszerv. A bélcsatorna többszörösen csavarodott és nagy középbélmirígy vagy máj függ vele össze. Tulajdonképpeni nyálmirigyei nincsenek, ellenben a garatban éppen olyan mirigyes kerek féreg megtermékenyítetlen találhatók, mint amilyenek a szájüregben is vannak. Miként a máj, akként az egyszerű ivarmirígy is a középvonalban fekszik a hát alatt. Kivezetőjárata, amelyen semmiféle függelék sincsen, a vesébe nyílik s így az ivartermékek ezen keresztül jutnak ki a szabadba.