Kerek féreg emberi életút

Kezdődik az előszó boldogságos Ferenc életéhez 1 A következőkben boldogságos Ferenc kerek féreg emberi életút életét és cselekedeteit kívánom jó rendben és áhítatos kegyelettel előadni, természetesen mindenütt az igazság szemmel tartásával és útmutatása szerint. Mivel azonban nincsen ember, aki mindent észben tudna tartani, amit tett és tanított, dicsőséges Gergely pápa [1] parancsára legalább azokat az eseményeket igyekszem tehetségemhez képest egyszerű szavakkal megörökíteni, melyeket vagy tőle magától hallottam, vagy amelyekről megbízható és szavahihető tanúk révén értesültem.

Ó, bárcsak méltó tanítványa lehetnék annak, aki mindig drotfereg larva a rejtélyes beszédet, és még hírből sem ismerte a szavak cicomáját.

• Miként Trienten innen a hegyomlás, amelytől szűk lesz az Adige medre oka: földrengés vagy alapcsuszamlás s amely a hegynek csúcsáról mered le mintegy elvágva, hirtelen a sikra, hogy aki fönn van, nehezen mehet le: olyan volt itt sok mélytörésü szikla és Kréta szégyene ezeknek épen tehénkedett rá hegyes csúcsaikra, aki hajdan fogant az áltehénben; s amikor meglátott, magát harapta, mint akit a harag emészt szivében.
• Gyógyulás férgek n

Ami kerek féreg emberi életút össze tudtam a boldogságos férfiúról gyűjteni, azt három részre osztottam, s mindegyik részt fejezetekre tagoltam, hogy így az elbeszélt események egymásutánjában zavar s megbízhatóság tekintetében kétség ne támadjon. Az első könyv előadása a történeti sorrendet követi, és nagy egészében a szent tisztaságos életének, jámbor erkölcseinek és üdvösséges tanításainak van helminth féreg mérete. Itt-ott néhány csodát is közbeszőttünk a sok közül, amiket Urunk és Istenünk még életében kegyes volt általa művelni.

A második könyv utolsó előtti évétől boldog kimúlásáig viszi az elbeszélés fonalát. Végül a harmadik sok csodát mond el, de még többet elhallgat azok közül, melyeket dicsőséges szentünk az égben Krisztussal uralkodva itt a földön művel. De részletesen beszámol arról a hódolatról, dicséretről és dicsőségről, mellyel szerencsésen uralkodó Gergely pápánk és vele a római Anyaszentegyház valamennyi bíborosa adózott neki, mikor őt a szentek sorába iktatta.

Hála a mindenható Istennek, aki szentjeiben mindig csodálatosnak és szeretetre méltónak mutatkozik. Kezdődik boldogságos Ferenc atyánk élete. Ó, mert a névleges keresztények körében kiirthatatlanul mély gyökeret vert ez a rossz szokás; szinte törvénnyel szentesített előírásnak tekintik azt a veszedelmes elvet, hogy fiaikat születésüktől kerek féreg emberi életút lehetőleg minél nagyobb puhaságban és fegyelmezetlenségben kell nevelniük.

Még mielőtt beszélni, sőt gügyögni tudnának az éppen csak megszületett kisdedek, jelekkel és szavakkal máris csúf és utálatos dolgokra tanítják őket.

Amint pedig elkövetkezik az elválasztás ideje, valósággal kényszerítik felnőtteknél a helminthiasis jelei, hogy bizonyos illetlen dolgokat nemcsak mondjanak, hanem cselekedjenek is. És ők gyerekes félelemből nem merik a jót cselekedni, mert tudják, hogy ellenkező esetben szigorú büntetést vonnak magukra.

Igaza van tehát a világi költőnek: "Mivel szüleink rossz példájának árnyékában növünk fel, a bűnök minden neme bölcsőnktől nyomon kísér bennünket" [2]. És ez csakugyan így van; a szülők kívánságai annál veszedelmesebbek gyermekeikre, minél könnyebben beteljesednek. Amint lassan növekednek korban, szüleik ösztönzésére annál jobban belemerülnek a rosszaságba.

Hiszen romlott gyökérről csak romlott fa hajthat, és ami egyszer elfajzott, azt vajmi nehéz - ha ugyan nem lehetetlen - eredeti állapotához visszatéríteni. S amikor átlépik az ifjúkor küszöbét, ugyan mi jót várhatunk tőlük?

Lassan esznek meg – avagy miért ne csak azokkal vigyázz, akik nyíltan az életedre törnek

Menten beletemetkeznek a zabolátlanság minden nemébe, és mivel minden szabad nekik, ami kedvükre van, minden igyekezetükkel a bűnök szolgálatára vetik magukat. Így tehát teljes tudatossággal a bűn szolgáivá szegődnek, és tagjaikat a gonoszság fegyvereiül adják oda. Életvitelükben és magatartásukban semmit sem tükröznek vissza a szent kereszténységből, s a keresztény nevet legfeljebb takarónak használják.

És a szerencsétlenek a legtöbb esetben még rosszabbaknak mutatják magukat, mint amilyenek a valóságban, nehogy annál megvetendőbb színben tűnjenek fel, minél ártatlanabbak. Sőt, hiúság dolgában messze fölülmúlta valamennyi kortársát, s állandó bajkeverőjük és oktalanságra ösztönzőjük lett.

De talán éppen ezért mindenki csodálattal adózott neki, és ő csak annál jobban igyekezett, hogy a világi hiúság csillogtatásában: játszi tréfákban, szellemeskedésekben, szórakoztató csevegésekben, éneklésekben, lágy és leomló ruhák viselésében valamennyi barátját megelőzze.

Ugyanis fölötte igen gazdag volt; nem zsugori, hanem ellenkezőleg, pazarló; nem pénzhalmozó, hanem tékozló; gondos kereskedő, de hiúságokra minden pillanatban költeni kész sáfár.

Egyébként nagyon udvarias, előzékeny és szeretetreméltó ember volt, de ez is a vesztére vált. Mert sokan éppen ezen tulajdonságai miatt csatlakoztak hozzá, s lettek bajszerzők és bűnokozók. Ő ugyanis bűntársai csapatától kísérve, mint valami előkelő nagyúr járt-kelt fel s alá, rótta Babilon [3] tereit, mígnem letekintett rá az Úr a kerek féreg emberi életút [4]nevéért messze elfordította tőle haragját, és dicséretével megfékezte száját, hogy egészen el ne vesszen.

Jelentkezése lelki szorongás és testi betegség formájában történt úgy, ahogyan a próféta mondja: "Tövissel elzárom utadat kerek féreg emberi életút falat emelek eléje" [10]. Hosszú ideig tartó betegeskedése után - mert az emberi nyakasság másként, mint csapásokkal nem hajlítható meg - egészen más színben kezdte látni a dolgokat, mint annak előtte.

Miután kissé erőre kapott, és felüdülés céljából, egyelőre botra támaszkodva, kisebb-nagyobb sétákat kezdett tenni a ház körül, egy napon kimerészkedett a szabadba, és figyelmesen végighordozta tekintetét az eléje táruló tájon.

De sem kerek féreg emberi életút szántóföldek megkapó szépsége, sem a szőlőskertek bája, sem általában semmi szemet gyönyörködtető látvány nem szerzett neki élvezetet. Ő maga csodálkozott legjobban a hirtelen változáson, és magában balgáknak minősítette azokat, akik a múló szépségekhez ragaszkodnak.

De nem teljesen és nem is igazában, mert a hiúság kötelékeit még nem szakította el egészen, aminthogy az elhibázott szolgálat igáját is csak otthon remidies vastagbélrák méregtelenítés rázta le nyakáról.

Mert fölötte igen nehéz a megszokott dolgoktól elszakadni, s a lélekben gyökeret vert szokásokat csak kínkeservesen lehet kitépni. A lélek, ha még oly fergekbol szarmazo olaj ideje jobb útra tért is, vissza-visszatér kezdeti hibáihoz, és a bűn az idő múlásával szinte természetünkké válik. Így Ferenc is megpróbálta kivonni magát az isteni kéz alól, és hogy viszonyai kedvezőbbre fordultak, egykettőre megfeledkezett az atyai fenyítésről.

Kocsis Gábor Vannak tiszta helyzetek.

Ismét arra kezdett gondolni, ami a világé. És mivel nem ismerte Isten tervét, azzal ámította magát, hogy a világi dicsőségért és hiúságért még világraszóló dolgokat fog művelni. Történt, hogy egy assisi nemes ember nagy költségen felfegyverkezve és hiú dicsőségvágytól felfuvalkodva éppen akkor készült Apuliába indulni, hogy ott nagy vagyont vagy legalább hadi dicsőséget szerezzen magának.

Ferenc, mikor erről hallott, amilyen könnyelmű és gyors elhatározású ember volt, azonnal megegyezett vele, hogy ő is vele tart, jóllehet nemesség dolgában messze mögötte maradt, viszont nagylelkűség tekintetében mérhetetlenül fölötte állott; ugyanúgy gazdagság dolgában nem versenyezhetett vele, ám bőkezűségben messze felülmúlta. Úgy tűnt ugyanis neki, mintha házuk fegyverekkel - nyergekkel, pajzsokkal, lándzsákkal és más hasonlókkal - lett volna telezsúfolva.

Emberi férgek elemzése

E látványra örömében majd kibújt a bőréből, és magában mindegyre azt latolgatta, mit jelent mindez. Mert odahaza nem szokott ilyesmit látni, hanem legfeljebb eladásra szánt posztókötegeket.

Mialatt váltig a különös jelenségen a legnépszerűbb féreggyógyszer az eszét, azt a választ kapta, hogy mindezek a fegyverek neki és katonáinak vannak szánva.

Mikor tehát másnap felébredt, örömtől túláradó lélekkel kelt fel, s a látomást különös szerencse jelének vélte. Szentül hitte, hogy apuliai útja szerencsésen fog végződni. Még nem tudta ugyanis, mit beszél [11]és az égből adott megbízatást egyáltalán nem értette.

Szent Ferenc első életrajza (Vita Prima)

Abból azonban, hogy bár hadi készülődéseivel kerek féreg emberi életút összefüggésben, mégsem okozott neki akkora örömet, mint rendes körülmények közt okoznia kellett volna, gyaníthatta volna, hogy a látomást nem értelmezi helyesen. Hiszen rendes körülmények közt a látomásnak szinte ellenállhatatlan erővel kellett volna ösztönöznie arra, hogy tervét keresztülvigye, és vágyva-vágyott útjának szerencsésen végére jusson. Egyébként nagyon helyesen tétetik itt mindjárt az elején említés fegyverekről; aminthogy helyes az is, hogy az erős fegyveressel szembeszállni készülő katonának bőven adatik fegyver, hogy második Dávidként a seregek Ura Istenének nevében [12] megszabadítsa Izraelt a régi ellenség szégyenletes igájától.

Ezért egy időre visszavonult a világtól és a kereskedéstől, és azon volt, hogy Jézus Krisztust minél bensőségesebben a szívébe zárja [13]. Miként az okos kereskedő, a megtalált drágagyöngyöt elrejtette a csúfolkodók szeme elől, és iparkodott azt mindene feláldozása árán birtokba venni [14].

Élt akkoriban Assisi városában egy vele egykorú ifjú, akit mindenki másnál jobban kedvelt, és akit a kölcsönös szereteten alapuló barátság címén méltónak talált arra is, hogy legbensőbb titkaiba beavassa.

Ezt gyakran magával vitte távoleső és elmélkedésre alkalmas helyekre, elhitetvén vele, hogy ott nagy és értékes kincsnek jutott a nyomára.

Az ifjú örömmel hallotta ezt, és kíváncsiságtól sarkallva mindig kész örömest tartott vele. Volt a város közelében egy barlang. Legtöbbször ide irányozták lépteiket, miközben a kincsről beszélgettek. Isten embere, aki már szent volt - mert szent volt a szándéka - egy napon szintén ebbe a barlangba vonult, s mialatt társa kint várakozott, ő a lélek újszerű és eddig még nem tapasztalt hevületében imádta az Atyát a rejtekben.

Örült neki, hogy senki sem tudja, mi történik ott bent, és a jobb kedvéért kerek féreg emberi életút eltitkolva a jót, szent elhatározásában egyedül Istenhez fordult tanácsért.

Buzgón imádkozott, hogy az örök és igaz Isten irányítsa lépteit, és tanítsa meg őt akarata teljesítésére. Közben nagy szorongást állott ki, és mindaddig nem tudott megnyugodni, amíg csak tettekre nem váltotta azt, ami szívében megfogant. Közben a legkülönbözőbb gondolatok hullámoztak lelkében, és egészen felkavarták őt. Belül égett az isteni tűz lángolásától, és a lelkét betöltő szent hevületet hiába próbálta kifelé titkolni.

Навигация по записям

Másrészt nagyon bántotta, hogy súlyosan vétkezett, és haragra ingerelte az isteni fölség szemét [15]. Sem a múlt, sem a jelen bűnei nem szereztek neki többé gyönyörűséget.

De még nem bízott egészen magában, hogy a jövő dolgaiban meg tudja magát tartóztatni. Érthető tehát, hogy amikor visszatért barátjához, annyira el volt gyötörve, hogy egészen más embernek látszott, mikor belépett, és másnak, mikor kijött. Ettől kezdve olyan szertelen öröm töltötte el, hogy nem tudott fölötte uralkodni, és így egy s más akarata ellenére is eljutott az emberek fülébe. Bár a szívét betöltő határtalan szeretet lángolása hány kerekférgek élnek nem tudott hallgatni, kerek féreg emberi életút volt annyira óvatos, hogy csak talányokban beszélt róla.

Miként fentebb említett benső barátja előtt elrejtett kincset emlegetett, azonképpen többi barátja előtt is csak homályos célzások formájában szólott jövőjét illetően.

Mindössze annyit mondott, hogy az apuliai út tervét végleg elejtette, s helyette kerek féreg emberi életút szándékozik nagy és nemes tetteket véghezvinni. Ebből társai arra következtettek, hogy házasodni készül.

Azon melegében meg is kérdezték tőle: "Csak nem akarsz megházasodni, Ferenc? Tudnivaló ugyanis, hogy evangéliumi hivatását szükségképpen azzal kellett hiánytalanul betöltenie, hogy az Evangélium szolgájává szegődött hitben és igazságban.

Az elindulással annál kevésbé volt szabad várnia, mivel a halálos fertőzés már annyira eláradt a világon, és sokaknak tagjait már annyira megbénította, hogy az orvos legkisebb késlekedése okvetlenül életükbe került volna. Ezért rögtön felkerekedett: megjelölte magát a szent kereszt jelével, felkantározta lovát, nyeregbe szállott, és néhány vég eladásra kikészített skarlátposztóval különféle típusú férgek gyógyszerei legrövidebb úton Folignóba ment.

Itt a szokásos módon eladta minden portékáját, s mivel ügyes kereskedő volt, még lovát is, melyen addig ült, a kapott ár fejében otthagyta.

Miután így minden tehertől megszabadult, visszatérő útjában egyre azon törte a fejét, milyen vallásos célra fordíthatná a pénzt. És íme, miközben csodálatos módon egészen Isten ügyének adta át magát, csak egy órára is elviselhetetlen tehernek kezdte érezni a pénzt; az egész summát olybá vette, mint a tengerpart fövenyét, és igyekezett minél előbb túladni rajta.

Amint így Assisi felé baktatott, az út mentén egy templomocskára bukkant, melyet valamikor San Damiano tiszteletére építettek. De a templom, mivel már nagyon omladozott, minden pillanatban összedőléssel fenyegetett.

Később egy szegény pap került eléje, akinek mély tisztelettel kezet csókolt, átadta neki a magánál levő egész összeget, és egyúttal eléje tárta jövőt illető terveit. A pap a váratlan megtérés láttán egészen magán kívül volt a csodálkozástól, és nem akart hinni tulajdon fülének. Mivel azt gondolta, gúnyt űznek belőle, kereken visszautasította a felajánlott pénzt.

A kerekes féreg értéke még előtte való napon is látta, milyen - hogy úgy mondjam - különc módon élt Ferenc rokonai és barátai körében, és hogyan igyekezett balgaság tekintetében mindenki mást felülmúlni.

De az ifjú makacsul kitartott, váltig igyekezett bizalmat kelteni maga iránt, és esengve kérte a papot, hogy az Úr szerelméért legalább annyit engedjen meg neki, hogy vele maradhasson.

A pap végre megengedte az ottmaradást, a pénzt azonban Ferenc szüleitől való félelmében, nem akarta elfogadni. Erre ő, mint a pénz igazi megvetője, egy ablakba dobta a tekintélyes összeget, és azontúl annyit sem gondolt vele, mint a porral.

Mert kerek féreg emberi életút akart szerezni, mely jobb az aranynál, és okosságot, mely becsesebb az ezüstnél [16]. Mikor végre megtudta, hol és milyen körülmények közt él, szíve mély fájdalommal telt el.

Egészen megzavarta őt e nem várt fordulat. Maga köré gyűjtött barátaival és szomszédaival menten odasietett tehát, ahol Isten szolgája tartózkodott.

Ő azonban, mivel még új harcosa volt Krisztusnak, az üldözők közeledésére és fenyegető lármájuk hallatára, hogy kitérjen haragjuk elől, egy gondosan leplezett gödörben vonta meg magát, melyet maga ásott erre a célra.

A gödör a ház körül volt, és csupán egyetlen szolga tudott róla. Ferenc egy teljes hónapot töltött itt, és csak végső szükség esetén merte elhagyni.

Az ételt, melyet időről időre nyújtottak neki, ott fogyasztotta el a gödör homályában, s egyébként is minden neki tett szolgálat titokban maradt. Egész idő alatt sűrű kerek féreg emberi életút kérte az Urat, hogy szabadítsa ki őt a vesztére törő üldözők kezéből, és kegyes jóságával teljesítse szent kívánságát.

Böjttel és sírással esengett az Üdvözítő kegyelméért, és mivel a maga erejében nem bízott, egészen az Úrra vetette gondját [17]. És bár a gödör homályában élt, mégis valami mondhatatlan, soha addig nem tapasztalt öröm töltötte el egész lényét.

• A férgek jelenlétének diagnosztizálása a szervezetben számos klinikai és laboratóriumi vizsgálati módszer alkalmazásával szükséges.
• Molnár Ákos: A börtön
• Törpe szalagféreg emberben

Ettől lángolva végre elhagyta kerek féreg emberi életút, és nyíltan kitette magát az üldözők szidalmainak. Az Úr harcának megvívásához a hit pajzsát feszítette maga elé, és a nagylelkű bizalom fegyvereivel övezte magát.

Útközben folyvást restséggel és gyávasággal vádolta magát. Régi ismerősei, mikor meglátták őt, mostani állapotát összehasonlították a régivel, azonnal szidalmazni kezdték, és esztelen bolondnak nevezték, sőt az utca sarával és kövekkel dobálták meg. De hogy is tehettek volna másképp, amikor régi énjéből annyira kiforgatottnak és a soványságtól annyira kiaszottnak látták?!

Csakugyan nem gondolhattak mást, mint hogy mindez az esztelen túlerőltetésnek és megháborodásnak ferges ember következménye. Mivel azonban jobb a türelmes a kevélynél [18]Isten szolgája úgy tett, mintha mindezt nem hallotta volna; semmi sértés nem hozta ki sodrából, nem csüggesztette el, sőt még hálát adott értük az Úrnak.

Mert a gonosz hiába üldözi a helyes úton járót: minél többet árt ugyanis neki, a jó annál biztosabban diadalmaskodik. A nemes lelket, mondja valaki, csak erősebbé teszi a megaláztatás [19].

A nagy zenebona híre, sok más mellett, végre atyja fülébe is eljutott. Mikor fiának nevét hallotta, és megtudta, hogy polgártársai milyen kínos ügybe keverték, haladéktalanul odasietett, de nem azért, hogy őt kiszabadítsa, hanem ellenkezőleg, hogy elveszítse.

Minden kíméletet félretéve úgy vetette rá magát, mint a dühös farkas a bárányra.

Parazitás betegségek A parazita egy másik élőlényen vagy élőlényben, annak kárára élősködik. Ismerünk növényi és állati élősködőket.

Előbb sötét és fenyegető tekintettel végigmérte, azután pedig megragadta, s durva és erőszakos kézzel hazahurcolta. Odahaza több napra kíméletlenül egy sötét odúba zárta, és abban a hiszemben, hogy a maga akaratára tudja őt hajlítani, előbb szép szóval, majd ütlegekkel és bilincsekkel próbált rá hatni.

Ferenc azonban mindebből csak nagyobb erőt és készséget merített szent elhatározásának valóra váltásához. Sem a szemrehányó szavak, sem a kínzó bilincsek nem tudták kihozni sodrából.

A legények és inasok letették a szerszámot és mindenki imájába merült. A letűnő nap ferde, sárgás sugarai enyhén aranyozták be a tárgyakat, a felakasztott ködmönök, nadrágok, köpenyek sűrű, tömött sorát, a bolt tágas mélye már beléveszett a homályba és az utca zaja ájtatos csendbe borult. Meckbach mester lezárt szemmel, összekulcsolt kezekkel állt asztala mellett. Fogai összecsikordultak feszülő izgalmában. Soha ily hosszúnak nem tetszett ez a komédia.

Mert fölötte bajos ütlegekkel és bilincsekkel a helyes életiránytól és szilárd álláspontjától eltéríteni vagy éppen Krisztus nyájából kirekeszteni az olyan embert, aki szinte kötelességszerűen örömét leli a szenvedésben. Nem retteg a nagy vizek áradásától [20] az, akinek van hová menekülnie a szorongatások elől.