Hymenopteran paraziták,
Ismertető[ szerkesztés ] A szinte mindenütt jelenlévő hártyásszárnyúak erősen specializált rovarok. Fajszámukat csak a bogaraké múlja felül, és valószínűleg sok ezer faj vár még felfedezésre, különösen az élősködő darazsak között. Elképesztő változatosságuk a rend ökológiai jelentőségét tükrözi. Észak-Amerika mérsékelt övi erdeiben a hangyák annyi tápanyagot forgatnak vissza a talajba, mint a földigiliszták.
Searching Page
A trópusi Dél-Amerikában a hangyák és a termeszek együttes biomasszája felülmúlja az összes többi hymenopteran paraziták, beleértve a kapibarákat, a tapírokat és hymenopteran paraziták embereket is! Az élősködő darazsak hatalmas nyomást gyakorolnak a rovarpopulációra, és sok fajukat alkalmazzák a kártevők elleni biológiai védekezésben. A megporzást végző hártyásszárnyúak különösen a hymenopteran paraziták életfontosságú, gazdaságilag is fontos szerepet játszanak a Föld növényzetének fenntartásában.
A fej[ szerkesztés ] A hártyásszárnyúak testmérete a néhány cm és a mm tizedrésze között mozog.
Hártyásszárnyúak
Testalkotásuk rendkívül változatos. A fej szabadon mozgatható, rajta két nagy összetett szemés általában három egyszerű pontszem található. A szájszervek általában rágó típusúak, ám a méhféléknél Apidae az állkapocsból és az alsó ajakból nyaló-szívó szájszerv alakult ki, viszont a rágó változatlanul megmaradt. Az alsó ajak töve kicsiny, az áll hosszú, a két belső karéj megnyúlt, és hosszában összeforradva csatornaszerű ajakvéget hozott létre, mellyel a méh képes a virág termőjének tövében hymenopteran paraziták mézfejtőkből nektárium a nektárt felszívni.
A tor[ szerkesztés ] Előtoruk kicsiny, a közép- és utótoruk összeforradt; a középtor a legfejlettebb torrész.
Többségüknél az első potrohszelvény szorosan az utótorhoz nőtt, így a tor látszatra 4 szelvény egységéből alakult. A potroh vagy széles alappal csatlakozik a torhoz, vagy helminth féreg gyógyszer az első és második potrohszelvény között befűződés van, ami miatt a potroh nyelessé válik ez az ún.
Lábaik járók, olykor módosulnak pl.
HUSZONKILENCEDIK REND: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Hymenopteran paraziták toron található két pár szárnyuk, melyek közül az első pár fejlettebb hymenopteran paraziták, a hátulsók kisebbek. A hátsó és elülső szárnyat apró horgok kapcsolják össze, így működési egységük alakul ki. A szárnyak erezete nem túlságosan gazdag. Ismeretesek a rendben másodlagosan szárnyatlan fajok is pl.
Potrohfüggelékeik egyes alakoknál tojócsőmásoknál fullánk.
Az ősibb hártyásszárnyúaknak még van tojócsöve, mely a peték lerakására szolgál. A fejlettebb, magasabb rendű hártyásszárnyúaknál a tojócsőből fullánk alakul ki, mely már nem képes ellátni hymenopteran paraziták, szaporodási funkcióját.
A fullánkban vékony csatorna található, amely méregmiriggyel tart kapcsolatot. Szúráskor ezt a váladékot juttatják a megtámadott állat sebébe. Trachearendszerükben a hosszanti fő-tracheatörzsek egységes, nagy léghólyagokká olvadtak össze. A petecsöveik rekeszszáma változó.
Friss hírek
A központi idegrendszerük agydúc igen fejlett, melyet a sok társadalomalkotó csoport bizonyít a darazsak, hangyák, méhek között egyaránt. A lárvák teljes átalakulással fejlődnek imágóvá. A lárvák kétféle típusa a lábatlan nyűés a pajorszerű álhernyók.
Bábjuk szabad, sokszor kokont szőnek maguk köré. Az imágók magányos vagy társas rovarok, melyek fejletlenebb pl. Ragadozók és növényevők egyaránt akadnak közöttük.