Férgek típusai és jellemzői

Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll.

Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél — mint szerv — jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki. Az evolúció férgek típusai és jellemzői a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket az állatokat ősszájúaknak nevezzük; ebbe a csoportba tartoznak a laposférgek is.

A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél nyílásából, hanem új helyen — általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük róluk később írunk. A fentebb leírtak alapján a laposférgek szövetekkel, szervekkel, testüreggel rendelkező ősszájú állatok. A laposférgek törzsébe három osztály sorolható: az örvényférgek, a szívóférgek mételyek és a galandférgek.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.

Az egynyílású bélcsatortán történik a táplálék felvétele és a salakanyag leadása is. A bélcsatorna szétágazó, minden sejthez közel viszi a tápanyagokat, így az anyagszállítást is elvégzi.

Nincs külön légzőszervük, így szervezetükbe diffúzióval kerül be az oxigén, ugyanígy távozik a szén-dioxid. Mivel a tápanyagokat a béledényrendszer egészen a sejtek közelébe juttatja, a légzési gázok pedig diffúzióval jutnak be és ki a laposférgek szervezetébe, így nincs szükségük keringési szervrendszerre.

A nem élősködő, szabadon mozgó laposférgek például az örvényférgek a vizek aljzatain mászkálnak férgek típusai és jellemzői úsznak, ezért először a feji végüket érik ingerek a környezetükből, ennek következtében az idegsejtek nem egyenletes elosztásban vannak a laposférgekben, hanem elöl — a feji végükön — csoportosulnak, úgynevezett dúcokat alkotnak.

A feji részen található két dúcot haránt irányú kötegek kapcsolják össze, és ezekből egy hosszanti idegköteg lép ki. A laposféreg testfelépítése forrás: sulinet.

Az örvényférgek kedvező körülmények között kettéosztódással ivartalanul szaporodnak, mely során az állat a közepe táján kettéfűződik, majd mindkét rész kiegészül, ebből következik, hogy nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. Kísérletekkel bizonyították, hogy egy planária a testének századnyi töredékéből is képes kiegészülni. Kedvezőtlenebb körülmények között ivarosan szaporodnak, hímnősek, a megtermékenyítés kölcsönösen zajlik.

A hazánkban élő laposférgek példafajait a 7.