Fereg ember angolul
Azon kevés írók közé tartozott, aki anyanyelvének mondhatta az írt és fereg ember angolul angolt is. Az ír mára gyakorlatilag holt nyelv, de már akkoriban is fereg ember angolul halódás jeleit mutatta, még ha az ír függetlenség lelkesültségében némi remény is látszott a feltámadására, de valószínűleg győzött a praktikum.
Ez volt a 3. A regény ugyanis ír nyelven jelent meg, ezzel jelentősen beszűkítve az érvényesülés terét.
Hogy miért tett így a szerző? Nem is tehetett volna másként, hiszen ez a regény éppen a két nyelv és azok mindenféle beszélt változatai közötti interakcióra épül. Nem csoda, hogy ma már kevesen élnek, fereg ember angolul a maga valójában tudnák élvezni ezt a szöveget, ahogy a szavak és az élőbeszéd kifejezéseiig lebontva érzékelteti az akkori ír-angol világ egymásra hatásából létrejövő abszurd képet.
Mai és külföldi olvasóinak megmarad az a humoros réteg, amivel honfitársait állítja pellengérre, akik belekövülve a maguk reménytelenségébe reménytelenné is válnak. Másban, mint egy kis potya főtt krumpliban és alkalmi pálinkákban nem lelhetnek örömöt.
Keserédes ez a humor, mert folytonosan a nyomor sásból készült derékalján és sárban tocsogó vidékén járja a táncot. Persze paródia ez, egy akkoriban divatos életrajzi irodalmi forma gúnyolása, ami megint csak elveszett az időben. Azért jó szórakozás ez így is.