Az immunrendszer paraziták általi kitérése

Tartalomjegyzék

Rokonaink, a vírusok Bár egyelőre nem tudjuk, hová jutnak el a szervezetünkben a felvett vírusok, Jeremy Barr és munkatársainak tanulmánya, egyéb közelmúltban megjelent vizsgálatokkal együtt, arra utal, hogy ez a tömérdek bakteriofág — talán az immunrendszer szabályozása révén — befolyásolja szervezetünk fiziológiáját Bacteriophage Transcytosis Provides a Mechanism To Cross Epithelial Cell Layers ; mBio.

Bár a biológia tankönyvek jelenleg még azt tanítják, hogy a bakteriofágok röviden: fágok nem lépnek interakcióba az eukarióta sejtekkel, Barr nyilatkozata szerint ez nem igaz.

bőrféreg tumoros herén

Az elmúlt évtizedekben azonban a fágokkal foglalkozó orvosi kutatások főleg arra koncentráltak, hogyan lehetne ezeket a bakteriális parazitákat antibiotikumokká alakítani, írja a Barrék kutatásáról beszámoló Science-cikk Giorgia Guglielmi: Does a sea of viruses inside our body help keep us healthy? És bár voltak sikerek ezen a területen, a fágterápia még küzd azért, hogy megbízható kezelési modalitássá váljon.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

Barr korábbi vizsgálatai kimutatták, hogy a fágok valószínűleg természetes módon védik szervezetünket a pathogének ellen, mivel négyszeres sűrűséggel vannak jelen a nyálkahártyákban, mint a szomszédos környezetben. A fágok proteinkapszulájuk segítségével kötődni is tudnak a nyák mucinjaihoz, ami lehetővé teszi, hogy több baktériumot legyenek képesek megtámadni.

  1. Специально для тебя, дорогая.

  2. Сьюзан стояла, завернувшись в мохнатое полотенце, не замечая, что вода капает на аккуратно сложенные веши, приготовленные накануне: шорты, свитер - на случай прохладных вечеров в горах, - новую ночную рубашку.

Ezáltal a vírusok védik a sejteket a potenciális pathogén baktériumokkal szemben, amit úgy is felfoghatunk, hogy a fágok az immunitásunk egy rétegét képezik. Az új in vitro vizsgálat most azt bizonyította, hogy a fágok a bélnyálkahártyáról a szervezet belsejébe is bejutnak: humán epitélsejtek felveszik a vírusokat, amelyek aztán szétterjednek a vérben, a nyirokrendszerben, a különböző szervekben, és eljutnak az agyba is.

A transzport mechanizmusa egyelőre ismeretlen, a kutatók azonban vírusokat tartalmazó vezikulumokat figyeltek meg a sejtekben; a laborban növesztett epitélsejtek az immunrendszer paraziták általi kitérése azon az oldalukon vették fel a fágokat, amelyik a szervezetben a béllumen felé néz, majd az ellentétes oldalon adták le őket.

Navigációs menü

A transzport sebessége alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy személy epitélsejtjei egy nap alatt akár 30 milliárd fágot is felvehetnek. Fotó: rf Csak nagyon kevés vizsgálat foglalkozik azzal, hogy mit művelhetnek a fágok a szervezetünkben, teszi az immunrendszer paraziták általi kitérése Guglielmi.

  • Vírus – Wikipédia
  • Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij orosz mikrobiológus, növényfiziológus [9] A baktériumokat felfedező Louis Pasteur képtelen volt megtalálni a veszettség kórokozóját és feltételezte, hogy annyira apró, hogy nem látszik a mikroszkópban.
  • Asztma helminták

A fágszakértő Andrzej Gorski pedig pár évvel később azt mutatta ki, hogy az egérbe injektált fágok módosítják az állat immunrendszerét: visszafogják a T-sejtek proliferációját és csökkentik az antitest-termelést, sőt a transzplantált szövetek kilökődését is meg tudják előzni.

Barr szerint az emberekbe folyamatosan bekerülő bakteriofágok egy szervezeten belüli fágom-ot a mikrobiom és a virom szó mintájára alkotott phageome szóból hoznak létre, és modulálják az immunrendszerünket.

Ezt egy idei belga vizsgálat is alátámasztja, az immunrendszer paraziták általi kitérése szerint egészséges emberekből vett fehérvérsejteket öt különféle fágnak kitéve a sejtek olyan immunmolekulák termelésébe kezdtek, amelyek csökkentik a gyulladást és az influenza-szerű tüneteket.

Az immunrendszer működése Az antigén Definíciószerűen antigénnek tekinthető minden olyan molekula, amely a T- illetve a B-lymphocyták antigénfelismerő receptoraival kölcsönhatásba lépve immunválaszt vagy toleranciát vált ki. Az epitop, vagy antigén determináns csoport a makromolekulának azon része, mely a B, illetve a T-sejt receptorával kapcsolódni képes. A B-sejtek antigénfelismerő receptora az antigén konformációját, míg a T-sejtek receptora az alkotóelemek szekvenciáját ismeri fel. Az antigénitást befolyásoló tényezők Egy adott molekula antigenitását számos tényező befolyásolja.

Herbert Virgin immunológus pedig azt mutatta ki, hogy 1-es típusú diabéteszes betegek, illetve gyulladásos bélbetegségben szenvedők esetében módosul a szervezet fágomja. Ha képesek leszünk megérteni a humán fágom szerepét, arra is használhatjuk a vírusokat, hogy módosítsuk általuk szervezetünk bakteriális közösségeit és kontrolláljuk saját sejtjeinket, szögezi le Barr, azonban mivel jelenleg kevesen kutatják a fág—eukarióta-interakciókat, az orvosi felhasználás még évtizedekre lehet.

Kazai Anita.

Lásd még