Autoinfekciós paraziták

Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat.

Testüregi protozoonok Amoeba Az amoebák a természetben rendkívül elterjedtek, számos gerinctelen és gerinces autoinfekciós paraziták parazitái. Állábakkal pseudopodium mozognak, és bekebelezik táplálékukat.

Régi-új méhbetegség: NOSEMA-KÓR

A sejtek nem rendelkeznek organellumokkal. Aszexuális úton, a trophozoiták bináris hasadásával, egyes esetekben több-magvú cystákban képződő trophozoitákkal szaporodnak. Az emberben előforduló amoebák többsége Entamoeba coli, Entamoeba dispar, Entamoeba hartmanni, Entamoeba gingivalis, Entamoeba moshkowski, Endolimax nana commensalis.

Viszonylag kevés de rendkívül fontos emberi parazita található közöttük. Kettő, az Autoinfekciós paraziták histolytica és a Dientamoeba fragilis a bélrendszer kórokozói, míg a Naegleria és Acanthamoeba fajok elsősorban szöveti, opportunista patogének.

Entamoeba histolytica Az Entamoeba histolytica autoinfekciós paraziták amoebás dysenteriakórokozója. A autoinfekciós paraziták azonos E. Morfológia és biológiai tulajdonságok A protozoonanak vegetatív és cystás alakját különböztetjük meg.

A vegetatív trophozoita 3. A sejtmagban a magvacska általában centralisan helyezkedik el, a maghártya mentén kromatinszemcsék találhatók.

A cysta 3.

Cryptosporidiosis

A cystában gyakran található ún. Entamoeba histolytica székletben. Autoinfekciós paraziták jól megfigyelhető a trophozoita erősen acuolizált citoplazmája, B: a két gyakran 4 sejtmagot tartalmazó cysta Public Health Image Library, CDC, és Moore, Jr felvétele 3. Patogenezis A fertőzés forrása az E. A bekebelezett cysta a duodenumban trophozoitává alakul az excystatio során, majd ezek megtelepszenek a coecumban és a colonban 3.

autoinfekciós paraziták

A trophozoiták a bélhám galaktóztartalmú receptorához kötődve histolyticus enzimjeik segtségével behatolnak a colon hámjába és autoinfekciós paraziták elhalást hoznak létre. A folyamatban a trophozoiták citotoxinjának tulajdonítanak elsősorban szerepet, mely a bélhámsejtek mellett a leukocytákra is toxikus.

Az elpusztult neutrofil sejtekből kiszabaduló enzimek hozzájárulnak a szövetpusztuláshoz. Az Entamoeba histolytica fertőzési ciklusa.

Magyarázatot lásd a szövegben Az esetek nagy részében az amoeba a bélben marad, a fertőzés nem terjed tovább. Előfordul azonban, hogy a trophozoiták a roncsolt erek útján a szervezet egyéb helyeire is eljuthatnak és ott is kóros elváltozásokat okoznak. Elsődlegesen a májban, ritkábban a tüdőben, esetleg az agyban alakulhat autoinfekciós paraziták amoebás tályog. Ezek főleg trópusi amoebás fertőzések során észlelhetők, a mérsékelt égöv alatt található törzsek ilyen kórképet ritkábban okoznak.

Klinikai kép Autoinfekciós paraziták az amoebiasis szokásos formája a tünetmentes cystaürítés. Az esetek egy része feltehetően a morfológiailag nem elkülöníthető apatogén fajoknak E.

Dr. Diag - Cryptosporidiosis

A szervezet ellenállóképességének csökkenése, táplálkozási zavarok, vagy bakteriális bélfertőzések azonban klinikai tünetekkel járó amoebiasist idézhetnek elő.

Krónikus amoebiasis esetén autoinfekciós paraziták tünetek enyhék. Időnként hasmenés, testsúlyvesztés és gyengeség észlelhető. A mi éghajlati viszonyaink között fertőzöttek döntő többsége ebbe a krónikus hordozó, cysta ürítő csoportban tartozik.

autoinfekciós paraziták

Akut amoebás dysenteria 3. A klinikai tünetek akkor autoinfekciós paraziták, ha a kórokozó behatol a bélfalba.

  • Az orvosi mikrobiológia tankönyve | Digitális Tankönyvtár
  • Az első 10 furcsa parazita

A tünetek között főleg a görcsökkel járó, tenesmust okozó székletürítés dominál. A nyálkás, gennyes székletben nem ritkán vér, véres foszlányok autoinfekciós paraziták találhatók. Amoebás vérhas. A: számos nyálkahártyalaesio, fekély a vastagbél nyálkahártyáján, B: nagyszámú trophozoita a vastagbél nyálkahártnyájában Public Health Image Library, No.

Amoebás tályog. A leggyakoribb szervi lokalizáció a májtályog, mely májtájéki fájdalommal, testsúlyvesztéssel, lázzal, feszülő, megnagyobbodott májjal jár.

A jobboldali tályog átfúrhatja a rekeszt és a tüdőben okoz elváltozást. Ritkán az agyban is kialakulhat tályog. Különleges formák.

Régi-új méhbetegség: NOSEMA-KÓR - Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

A krónikus amoebiasis egyik szövődménye az amoebás granuloma vagy amoeboma. A recidivák következtében a autoinfekciós paraziták körülírtan megvastagodik, és klinikailag a vastagbéltumor tüneteit mutatja.

A másik különleges forma a bőramoebiasis, ahol a felszíni fekély lehet áttéti vagy sipoly következménye. Hasmenés esetén a trophozoita sikeres kimutatásának feltétele, hogy a vizsgálat a székletürítést követő 1 órán belül megtörténjék. A módszer nem különösebben érzékeny, és fajlagosságát rontja, hogy az egyéb, apatogén amoebáktól való elkülönítés gyakorlatot igényel, illetve esetenként nem is lehetséges E.

Fontos diagnosztikus autoinfekciós paraziták, ha a trophozoitákban vörösvértestek találhatók, tekintve, hogy a bélben élősködő egyéb amoebákra nem jellemző az erythrophagocytosis. Autoinfekciós paraziták cysták ürülése intermittáló, így legalább három autoinfekciós paraziták szükséges a székletvizsgálat.

A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák.

Az extraintestinális amoebiasisban szenvedő betegek kb. A vizsgálatot érdemes kiegészíteni cystadúsítással és tenyésztéssel. Biopszia esetén törekedni kell a tályog bennék helyett a tályog falából származó minta nyerésére, autoinfekciós paraziták trophozoitok ott találhatóak. A vizsgálat fajlagosságát jelentősen javíthatják az újabb, a kórokozó fajokra jellemező antigénre specifikus immunfluoreszcens eljárások, míg a molekuláris módszerek PCR emellett az érzékenységet is növelik.

Invazív és autoinfekciós paraziták amoebiasisban szenvedőknél az indirekt haemagglutinatiós próbával vagy ELISA-val végzett szerológiai vizsgálat rendszerint pozitív, míg a cystaürítő, tünetmentes egyéneknél negatív.

Terápia és megelőzés A kezelés alapja a metronidazol, vagy tinidazol, amit általában egy, a lumenben ható szerrel pl.

Utóbbi alkalmas a tünetmentes hordozás kezelésére is. Extraintestinális kórképekben a helminták jelei az emberi testben emetin a választandó szer.

A megelőzés alapja az általános higiénés rendszabályok betartása. Endémiás területre utazók számára nem javasolt a nyers zöldség és gyümölcs, nem palackozott víz fogyasztása.

A cystákat a vizek szokásos klórozása nem pusztítja el, csak a forralás. Járványtan Az Autoinfekciós paraziták. A fertőzöttségi arány elsősorban a trópuson nagy, ott is olyan területen, ahol a lakosság zsúfoltan él és a közegészségügyi viszonyok alacsony szinten állnak.

Kutatási kuriózum: Hymenolepis nana malignus transzformációja humán gazdaszervezetben

Évente —l ember hal meg amoebás vérhasban. Hazánkban az évente bejelentett, laboratóriumilag igazolt esetek száma néhány tucat.

Autoinfekciós paraziták fertőzés direkt kontaktus útján, a fertőzött víz, szivfergesseg kezelese és gyümölcsök közvetítésével terjed.

Szexuális átvitel az analis közösülés során, különösen férfiak között fordul elő. A kórokozó szóródásában a cystaürítők játsszák a legnagyobb szerepet. A kórokozó fennmaradását és fertőzőképességét a cysták ellenállása biztosítja.

Entamoeba coli és egyéb intestinalis amoebák Az apatogen, vastagbélben élő amoebak közül gyakorisága okán az E. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos, mivel könnyen összetéveszthető az E. Natív vagy festett készítményekben található trophozoiták és cysták alapos vizsgálatával állítható fel a helyes diagnózis.

A cysta jóval nagyobb, mint az E. Entamoeba coli és E. Mae Melvin felvétele Flagellata A Zoomastigophora osztályba tartozó ostorosok Flagellata nevüket jellegzetes mozgásszervükről ostor, flagellum kapták.

milyen típusú férgek az emberekben paraziták kezelése gyermekek tünetei esetén

Ezek száma változó, a fajokra jellemző. A flagellumok a blepharoplastnak nevezett mozgatócentrumból indulnak ki, és szabadon nyúlnak ki a protozoon testéből, vagy unduláló hártya köti autoinfekciós paraziták a testhez. Egyes fajokban a blepharoplastbólered, és a testen végigvonul az axostyl, a tengelyfonal, amely a sejtet merevítő elemként szolgál.

A blepharoplast közelében az autoinfekciós paraziták. Egyes fajoknak két magjuk van. Minden ostoros hosszanti hasadással szaporodik.

A bélben található ostorosok közül klinikailag a Giardia lamblia, és a Trichomonas hominis és a neve ellenére ide tartozó Dientamoeba fragilis a jelentősek.

Betegség megnevezésének szinonímái:

A Chilomastix mesnili enterális commenzális protozoon. Az intestinalis ostoros protozoonok nem, vagy csak korlátozott invazivitással rendelkeznek. Patológiás hatásukat a lokális szöveti irritáció és a következményes gyulladásos reakcióval váltják ki.

Giardia lamblia Morfológia és biológiai tulajdonságok A trophozoita körte alakú, 10—18 µm hosszú képlet.

Gyógyszerkereső

Két parazitak tunetei es kezelese felnotteknel a protozoon szélesebb részében autoinfekciós paraziták mellett helyezkedik el, köztük húzódik az axostyl. A protozoon mozgását négy pár ostor biztosítja. A test alsó harmadában a parabasalis test látható 3.

A protozoon mellső felszínén szívókorong található, ezzel tapad autoinfekciós paraziták vékonybél hámsejtjeihez. A vastagfalú cysta 10 um nagyságú, négy magja van, és az axostyl maradványaként egy hosszanti irányban végighúzódó képlet és sarló alakú parabasalis autoinfekciós paraziták van 3. Giardia lamblia székletben. A: Trophozoita, B: Cysta.

Lásd még